egy kis korrekció: a kereszt felirat helyesen - Iesus Nazarenus Rex Iudeorum

Előzmény

Válasz

Locsoló vers:
Itt a húsvét, eljött végre
A szép lányok örömére
Mert a lányok szép virágok
Illatos víz illik rájuk
Ne fuss hát el, szép virágom,
Locsolónak csók jár, három.

Válasz

Húsvéti locsolás
Változatlanul a legnépszerűbb a húsvéti locsolás. Katartikus népszokás, az egész ország területén ismert. A húsvéthétfő vízbevető, vízbehányó hétfő elnevezése utal a szokás eredeti jellegére. A gyerekek locsolkodása szagos vízzel, rövid versikék kíséretében adománykérés céljából már újabb keletű. Az viszont kevésbé sem, hogy a legények bandába verődve a lányokat a kúthoz hurcolták és egész vödör vízzel leöntötték, nehogy kelésesek legyenek. A locsolás köszöntő versei csekély eltérésekkel országosan ismertek,és elterjedtek modern és pikáns változatok is.
A húsvéti tojás a húsvéttal, mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Ugyanakkor a tojás díszítését nem a kereszténység kezdeményezte. A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el. Hazánk nagy részén ismert a húsvéti tojás hímzése, legkevésbé az Alföldön. A családok nagy részénél még ma is készül a húsvéti piros tojás...

Válasz

Húsvét története:
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"

Válasz

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.

Előzmény

Válasz

Sándor-József-Benedek
Sándor-József-Benedek zsákban hozza a meleget. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a fagyos télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz.
Szokásokban a három nap közül leggazdagabb József napja, ami a kis Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsmesternek, Józsefnek az ünnepe is. Ezen a napon engedik ki a méheket, ekkor kezdődik a szántás, s ekkor érkeznek haza a fecskék is. Erre utal a gyermekmondóka szövege is: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Egyes magyarlakta területeken úgy tartja a néphit, hogy ezen a napon mindenkinek meg kell fürödnie és tiszta fehérneműt kell vennie.
Az Alföldön úgy vélik, hogy ha József napon szivárvány látható, s annak széles sárga sávja van, az jó búzatermést ígér. A kalendárium március 21-től számítja a tavasz kezdetét.

Válasz

Jégtörő Mátyás
Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után választották maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. Júdeában, majd Etiópiában hirdette a hitet. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték.
Míg Dorottya neve a görögöknek "Isten ajándéka", addig Mátyás a biblia nyelvén jelenti ugyanezt. Amikor névnapja van, akkor lép a nap a halak jegyébe, és töri meg a jeget, hogy immár jöhet a tavasz. Egyes magyar falvakban úgy tartják, ekkor osztja ki a madarak sípjait.
Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkor csinál, ha meg talál, akkor ront. A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.

Válasz

Hamvazó szerda
Hamvazó szerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”. A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét az első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazó szerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.

Válasz

Húshagyó kedd
A farsang utolsó napja, a mulatozások ideje. Nevét onnan kapta, hogy ezen a napon volt szabad utoljára húst enni, húsvét előtt. Húshagyókeddet követő nap hamvazószerda, a katolikus vallású lakosságnál szigorú böjt nap, a 40 napos böjt kezdete.

Válasz

Valentin-nap Magyarországon
Az ünnep az 1990-es rendszerváltás után jelent meg hazánkban, a korábbi években nincs nyoma kultuszának. Érdemes kiemelni, hogy a hidegháború korszakában a vasfüggöny nemcsak a politika, hanem az ünnepi szokások szempontjából is határvonalat jelentett, kialakultak „kapitalista” és „kommunista” ünnepek. A Valentin-nap az előbbiek közé tartozott, ennek megfelelően ismeretlen szokás volt Magyarországon is.

Az angolszász hagyománnyal szemben az ünnep magyar sajátossága, hogy elsősorban szerelmesek köszöntik fel egymást, a szokás nem terjed ki barátokra, osztálytársakra vagy munkatársakra, így a szeretet és a szerelem ünnepe kifejezés nem állja meg a helyét. Szintén ismereten még a Valentin-napi buli és a Valentin-ellenes nap megtartása.

Válasz