Németország protestáns területein Szent Miklós az idők folyamán Karácsonyi Emberré vált, Angliában pedig már Karácsonyi Apónak keresztelték. Amerikába is eljutott a híre dán bevándorlók által és így lett a neve Télapó. Egy észak-amerikai monda szerint a piros ruhás, hosszú fehér szakállú, bojtos sapkás Télapó karácsony éjjelén elindul a világba, szánját 8 rénszarvas húzza, bemászik a kéményeken és a kandallóra akasztott zoknikba beleteszi a gyerekeknek szánt kis ajándékot.

Válasz

Patrónusa lett mindenféle hajósoknak és hajóépítőknek, nőknek és gyerekeknek, utazóknak, molnároknak és mészárosoknak, ügyvédeknek, jegyzőknek, kádároknak, bor- és gabonakereskedőknek, ártatlanul bebörtönzötteknek és gyermekre váró asszonyoknak, de még a tolvajok és koldusok is hozzá fohászkodnak.
52 évig volt Myra püspöke, mielőtt (valószínűleg 343 környékén) december 5-én örök álomba szenderült. December 6-át, Miklós napját sok helyen temetése emléknapjaként is számon tartják.
Myrában temették el, de 1087-ben sírját feldúlják, kifosztják. Egyes források szerint olasz kereskedők, akik rablókkal szövetkeztek a sírrablásra, más források szerint egy török támadás következménye, s a keresztesek Myra felszabadításakor találták meg a csontjait - egy biztos, maradványainak egy része ma a dél-olasz Bari városában pihen, nagy tisztelettől övezve.

Válasz

Mikulás története!
Szent Miklós alakja valószínűleg két azonos nevű történeti személyre vezethető vissza; a myrai Miklós püspök (270-343; más források szerint 245-326) és a pinorai Miklós püspök figurája az idők folyamán egy alakká olvadt össze, s ez a szent rövid időn belül a keresztény egyház egyik legnépszerűbb alakja lett szerte a világon.
Miklós nevéhez számtalan legenda fűződik. Már születésekor csodás képességekről tett tanúbizonyságot, s egész élete a csodák és a jótékonykodás jegyében telt. A hagyomány szerint karácsony előtt, névnapja környékén titkos ajándékokat hordott szét a rászorulóknak, akik azt tartották, "Tél Apó" jött el hozzájuk az éj leple alatt.

Válasz

Adventi naptár - egy édesanya találmánya?

Egyes források szerint egy édesanya találta ki a máig oly népszerű adventi naptárt - lényege, hogy Szentestéig december minden napjára jut egy ajándék a Karácsonyra váró gyermekeknek. Az ajándék - rendszerint csokoládé - egy-egy (az adott napot jelölő) ajtó mögött bújik meg.

Úgy tartják, az első naptár egy kartonlapból készült, melyre egy édesanya huszonnégy bonbont ragasztott, hogy türelmetlen kisfia egy-egy édességet lecsippentve maga számolhassa a napokat Szentestéig. A kisfiú felnőttként gyártani és árusítani kezdte édesanyja találmányát, melynek nagy sikere lett, és gyárak sora foglalkozott adventi naptárak készítésével. Gerhard Lang, az adventi naptárak atyja 1974-ben hunyt el Münchenben.

Válasz

Az 1860-as években némileg módosult Wichern lelkész ötlete: a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítették, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűztek rá - a négy adventi vasárnap jelképeként. Így elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét. Az első világháború után Németország protestáns vidékein már minden családnál megjelent az adventi koszorú. Néhány évvel ezelőtt találta ki egy jó üzleti érzékű kertész, hogy felújítja e szokást, és ajtókra és ablakokra akasztható kis koszorúkat készít. Hamarosan követőkre talált. Noha mára a legtöbb helyen elfelejtették már, miért kör alakúak a koszorúk, és miért díszítjük vörös és arany szalagokkal, a kedvenc forma és a kedvenc színek máig fennmaradtak.

Válasz

Adventi koszorú: az ősi varázslattól a gyermekothonig
A koszorú - „varázskör” - eredete az ősi időkbe nyúlik vissza. A koszorút szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból fonták, és vörös meg aranyszín szalagokkal díszítették. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé.
A koszorú - vagy a kör - az örökkévalóság jelképe volt, és a varázsérőé is, amely nem törik meg, nem múlik el. Azt tartották, hogy az ilyen szent koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Ez az ősi pogány varázslat idővel feledésbe merült. 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész, az első hamburgi gyermekotthon alapítója. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is.

Válasz

Advent első vasárnapjával kezdődik az egyházi esztendő. A soron következő négy hét egyben a várakozás időszaka is, a lelki felkészülés ideje karácsonyra, Jézus születésére.

Előzmény

Válasz

Advent hagyománya:
A latin eredetű szó - adventus - megérkezést jelent. S a Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. Bod Péter ezt írja a 18. század közepén: "így neveztetnek a mostani rendtartás szerént a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjáról fogva, aholott kezdi most is a görög eklézsiában négy hetekre szoríttatott ilyen fundamentomon, mert a Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe bészáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljő az utolsó ítéletre. Rendszerint kezdődni szokott Szent András napján", s négy karácsony előtti vasárnapot foglal magába.

Válasz